A csodálatos környék

A Zalai-dombság szívében messze a nagyvárosok nyüzsgő és zűrzavaros világától, gyermekkorunk mesebeli Nagyerdejének csodás zöldjében találhatjuk Bázakerettyét. A falu mellett húzódik a Rockenbauer Pál-emléktúra kijelölt útvonala. A települést erdei kisvasút szeli át, aminek gőzmozdonya a környező településeket érintve ízelítőt ad utasainak a különleges idillt nyújtó zalai erdők sokszínű növényvilágából. Akinek a vonaton tett kirándulás után még kedve támad barangolni, esetleg nyári sportokat űzni, megmártózhat a kistolmácsi tó vizében, amely mellett még étkezésre is lehetőség nyílik. A nap végén pedig igazán nem sok az a négy kilométer séta az erdőben, hogy visszatérjünk Bázakerettyére. Amennyiben valaki tudományos célból látogatja meg a zalai erdőket, megtekintheti a négy kilométerre fekvő híres budafai arborétumot, melynek különleges növényei a mamutfenyőtől a rhododentronig egyedülálló természeti kincsek. A kifejezetten üdülni vágyók számára a dombtetőn épült, feszített víztükrű, vízforgató berendezéssel ellátott strand és termálvizű medencék nyújthatnak vidám élményeket. Bázakerettyei Strand- és Termálfürdő A bázakerettyei termálfürdő szezonális nyitvatartással várja kedves vendégeit. A termálfürdő két melegvizes élménymedencével, pezsgőfürdővel illetve egy hidegvizes medencével rendelkezik. Éjszakai fürdőzésre nincs lehetőség, mivel a medencék takarítását és fertőtlenítését ezekben az órákban végzik. A medencék tisztaságát, bakteriológiai vizsgálatát hetente az üzemeltető elvégzi. A jelenlegi hidegvizes medence elődje 1938-ban épült a Déryné Művelődési Házzal egyidőben, amit a kezdektől a helyiek strandként használtak. A hidegvizes medence felújítását 1994-ben kezdték, és 1996 késő tavaszán nyitották meg a nagyközönség számára. Az úszómedence 33 x 15 méteres, feszített víztükrű, és vízforgatóval ellátott. Legkisebb mélysége 1,63 méter, amely folyamatosan 2,05 méterig mélyül. A termál medencék építésének 2000 év végén álltak neki, melyeket 2002 május végén adtak át. A kör alakú 58 m3-es ülőmedence, hőmérséklete 36 fok, a szív alakú 104 m3-es élménymedence, hőmérséklete 30 fok. A pezsgőfürdő hőmérséklete 36 fok. A medencék hőmérséklete illetve a fertőtlenítés módszere lehetővé teszik a biztonságos és gondtalan fürdőzést bármely korcsoport számára, nullától akár 100 éves korig. Budafai Arborétum Bázakerettyétől mintegy 2 km-re található a meghitt zalai dombok között, gyönyörű göcseji bükktájba illeszkedve a Budafapusztai Arborétum (Budafai Arborétum). A Zalai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság 1959-ben létesítette a 46 hektáros arborétumot. Az 1926-ban épített vadászház, ami a Zichy család tulajdonát képezte, és a köré telepített park képezi az Arborétum magvát. Több mint 200 fajta többnyire védett növénnyel, fenyővel, lomb- és cserjefajtával büszkélkedhet. A fafajok Észak-Amerikából, Ázsiából és Észak-Európából származnak. A leglátványosabbak talán a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők, valamint a május elején nyíló azáleák. Az árnyas sétautakon barangolva forrás táplálta kis völgyzárógátas tavat találnak az ide látogatók. Kiépített, szép pihenőhelyek alkalmat biztosítanak az erdei falatozáshoz, szalonnasütéshez. A Budafai Arborétum - nagy tájesztétikai értéke és látványossága mellett - erdészeti kutatási és oktatási célokat is szolgál. Fejlődéstani vizsgálatokat végeznek, melyek segítségével kiválasztják a zalai erdőtelepítésekhez legalkalmasabb fenyőfajtákat. Erdei kisvasút Vonzó zalai tájak, dombok és erdőségek között kanyarog az a keskeny nyomsávú vasútvonal, amely az elmúlt időszakban a térség egyik legjelentősebb turisztikai vonzerejévé vált. A Zalaerdő Rt. Erdei Vasútüzeme által működtetett kisvonat igen kedvelt a kirándulóknak, túrázóknak. A zalai erdei vasút megépítése több mint száz évvel ezelőtt kezdődött meg, pusztán gazdasági szempontok miatt. Az agyagos talajú erdőből a felázott, s emiatt járhatatlanná vált földutakon problémát okozott a kitermelt faanyag szállítása. A XIX. század végén ezért épült meg az első keskeny nyomsávú vasútvonal. Kezdetben két, egymástól független vonalon üzemelt: a Lenti-Zajda és a Csömödér-Kistolmács szárnyvonalon. Ahhoz, hogy a kisvasút személyszállításban és a faanyagszállításban is gazdaságosan üzemelhessen, meg kellett építeni az összekötő szárnyvonalat. A Lenti-Szilvágyi és a Csömödér-Kistolmácsi vonal összekötésére 1999 végén, 2000 elején került sor. Ma az erdei kisvasút teljes vágányhossza eléri a 109 kilométert. A kisvasút a 2004-es évtől néhány újdonsággal is szolgál. Minden második vasárnap nosztalgiaszerelvény közlekedik a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon. Külön megrendelésre az Erdélyből még 2000-ben Zalába importált Ábel nevű gőzös is az utazók rendelkezésére áll. A végállomás végén erdészeti, fűrészipari és vasúttörténeti tárlat várja az érdeklődőket. Ennek első terme kifejezetten a zalai erdei vasút múltját és jelenét tárja a látogatók elé. Az erdei kisvasút útvonala érinti a Kerka völgyét, illetve a Zala megyei bükkrégiót, ezen belül a vétyemi erdőtömböt is. A vonatos kirándulás alkalmával nemcsak egerészölyvet láthatunk, de akár a fekete gólya is szemünk elé kerülhet. Ritkaságszámba menő madara a vidéknek a haris, mely megbúvik a fűben, így általában csak a hangja hallható, az viszont igen jellegzetes, s azonnal felismerhető. Az erdőben élők közül, pedig az énekes madarak és a harkályok bukkannak fel gyakrabban. Erdei kisvasút útvonala Kistolmácsi-tó Kistolmács a Letenyét és Bázakerettyét összekötő útvonalon található. A festői szépségű takaros falucska sokat csinosodott az elmúlt években. Épült néhány új lakás, a hetvenes években elvándorolt fiatalok helyett új családok költöztek a faluba. Az olajkutatás során egy szeizmikus robbantáskor bővizű forrás tört fel a földből. E forrás adta az ötletet a közjóléti tó kialakítására. A tavat Letenye és Kistolmács települések összefogásával, vízügyi szakemberek támogatásával az Erdőgazdaság építette. A tó kedvelt kirándulóhely. Fürdőzők, kempingezők, turisták és a tilalmi időt kivéve horgászok népesítik be partját. Nyári időszakban szabadstrand üzemel. A községet érinti a Budafai Arborétumtól Nagykanizsára vezető kéktúra-útvonal. A kistolmácsi végállomásra sok turista érkezik a csömödéri erdei kisvasúton. A strand területén a Letenyei Fafaragó tábor művészeinek alkotásai kerültek felállításra. Maróci-tó Bázakerettye közelében Maróc község határában, 1998. évben épült meg és került halakkal betelepítésre a 11,5 ha nagyságú, remek horgászati lehetőséget biztosító tó. Könnyen és rendkívűl jól megközelíthető, hiszen a tó keleti partján fut végig azaz aszfaltozott út, melyen a település, Maróc község is megközelíthető. Az Önkormányzati Horgászegyesületet 5 község; Bázakerettye, Kiscsehi, Lasztonya, Lispeszentadorján és Maróc önkormányzata hozta létre és működteti. Nagyszerű a halállomány, évente rendszeresen több 10 q hal kerül telepítésre, így aztán nemcsak az egyesület horgászai, de vendég horgászok, napi jeggyel rendelkezők is szívesen keresik fel. Zsákmányolható az ízletes süllő, ponty, kárász, keszeg félék, amur, compó. A Maróci Tó kedvelt családi kirándulóhely, a tó partján több piknikező és szalonnasütő hely került kialakításra. Az egyesület évente megszervezi a horgász versenyt, de sor került már nemzetközi horgászverseny megszervezésére a MOL Bányász Szakszervezet által, a verseny eredményeként nagyszerű rekord született, a kifogott halak összsúlya közel 400 kg volt. Vétyemi ősbükkös Vétyemi ősbükkös a Kiscsehi - Tormafölde közötti erdővel körülvett kövesút mellett található (természetvédelmi terület). A vétyemi ősbükköst a táblával jelzett bejárattól mintegy 600-700 m-es sétával érjük el. Maga az ősbükkös egy idős bükk állomány, amelyben 30 év óta semmilyen fakitermelés nem történt. A faállomány kora meghaladja a 160 évet. A kidőlt idős egyedek ott találhatók a helyszínen, az erdőben. Azt megelőző időszak alatt viszont az életkornak és az erdő állapotának megfelelő szakmai munkát rendben elvégezték az erdő akkori kezelői. Az ősbükkös kialakítása két fontos cél érdekében történt: Tudományos kutatások végzése a "magára hagyott" erdőben. (Növekedés, mortalitás, törzsszám alakulása belenyúlás nélkül stb.) Szakemberek, de a szélesebb közönség részére is látogatható nevezetesség, kuriózum. Az ERTI által végzett kutatások, felmérések adatait a helyszínen táblák mutatják. A szakemberek számára sok érdekességet tartogat a két eltérő időszak alatt végzett, a táblákról leolvasható mérési adatok összehasonlítása. A mért adatokat tanulmányozva egyértelművé válik: az erdőkezelés fontossága, a fakitermelések kellő időben történő elvégzése, a magára hagyott erdőben óriási értékek mennek veszendőbe. A különböző évszakokban sok kiránduló, szakember, középiskolai tanuló, egyetemi hallgató csodálja meg a méretes óriás bükköket. A látogató, mintha az erdő templomában járna, a helyszínen tiszteletet parancsol, az ember szinte eltörpül az óriás méretű fák között. Olajipari kismúzeum A magyar olajipar szülőhelyének állít emléket a Budafa 2. kúttól alig 200 méterre, a Lispe-Kiscsehi elágazóban található a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum által a Budafa II.-es olajgyüjtő állomás szociális épületében izlésesen berendezett kis múzeum. A fali tablókon a látogatók láthatják az olajcsaták korabeli hőseit, az egykori eszközöket és az idelátogató hírességeket, mindazt ami e területet a magyar olajipar bőlcsőjévé avatott. A tárolókban az eredeti dokumentumok bemutatják az olajbányászok életét. Kis makettek, modellek, egykor és ma is használatos speciális olajipari eszközök szemléltetik, segítik ennek az embert próbáló szakmának a megismerését. A kismúzeumot a Budafaluus Programiroda működteti, mivel a gyűjtő állomás jelenleg is üzemel, a látogatási szándékot előre be kell jelenteni, igény esetén szakmai vezetőt is biztosítanak. Turistaútvonalak - Dél-dunántúl A Bakancsos turizmus rendkívül jó adottságokkal rendelkezik a térségben. A táj változatos, látnivalókban bővelkedő, természeti értékekben gazdag. A térségen is keresztül halad az Országos Kék Túra részét képező Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék-túra útvonala. Az út kitűzése Rockenbauer Pál Emlékút Zalában elnevezéssel 1988-ban történt. Az első emléktúrát 1989-ben a Zala Megyei Természetbarát Bizottság szervezte. 1990 óta minden év első hétvégéjén kerül megrendezésre e hagyományőrző bakancsos túra. Ezzel állítva emléket az Országos Kék Túra mintegy 1100 km-es útvonalát bemutató "Másfélmillió lépés Magyarországon" című filmsorozat, valamint Dél-Dunántúlt megismertető "És még egymillió lépés" című sorozat megalkotójának, a Magyar Televízió egyik alapítójának. Az turistaútvonal több, a zalai dombok között megbújó falvakat, településeket is érint. Így páldául Valkonyát (itt található a Rockenbauer Pál Turistaház), Borsfát, Kistolmácsot, Bázakerettyét, Lispeszentadorjánt és Lasztonyát. A térség másik jelentős túraútvonala az Olajos Körút - Papp Simon útján nevet viseli. A 89 km hosszú túra tiszteletadás a helyi és egyben a magyar kőolajbányászat megteremtője, Papp Simon geológus, egyetemi tanár előtt. Papp Simon neve összeforrt a vidékkel: az ő irányításával indult meg 1937-ben az iparszerű szénhidrogén-bányászat, neki köszönhető a MAORT lendületes fejlődése. A túra a hajdani olajvidék ipartörténeti és természeti értékeit tárja fel Bázakerettye, Lispeszentadorján, Maróc és Kiscsehi községeket érinti. A Dél-Zalai vidék szelíd természet, a béke és nyugalom birodalma ez a mindenkit befogadó táj, mely minden kerékpáros számára feledhetetlen élményt nyújt.